Ami kimaradt

Kicsit fájó szívvel írom ezt a bejegyzést, de mivel nemrég tettem fel a képeinket a netre, és végignézve úgy gondolom, igen csak szép utunk volt, ezért annyira azért mégsem búslakodom.
Azért is szedem össze azokat a látnivalókat, amiket mi kihagytunk, hogy hátha más majd okosabb lesz, szán rá időt és kedvet kap megnézni őket!

Longsheng rizsteraszok, Guangxi, Kína

 Longsheng megyében találhatóak ezek a kb. 500 éves rizsteraszok, még a Ming dinasztia idejéből. A leghíresebb a teraszok közül a Dragon's Backbone, azaz 'Sárkány gerince'. A legjobb június elején látogatni, akkor már nőnek a rizspalánták.
Nekünk azért maradt ki, mert messze volt, drágán vittek volna el minket és úgy hallottuk, februárban a legkevésbé látványos.

Sanjiang szél és eső hidak, Guangxi, Kína

Guangxi tartományban több kisebbség is él, az egyik legjelentősebb a Dong kisebbség. Hagyományaik szerint cölöpházakban élnek és ők építették a fedett hidakat is. A leghíresebb és talán a legszebb közülük a képen látható Chengyang híd, ami úgy néz ki, mintha mini pagodákat tettek volna egymás mellé a folyó felett. Kár, hogy Szolnokra nem egy ilyet húztak fel:)
Azért nem láttuk őket, mert nagyon messze voltak a bázistól, Yangshuotól.

Cat Ba sziget, Észak-Vietnam

 A Ha Long öböl legnagyobb szigete, területének nagy részét egy nemzeti park foglalja el - itt kellett volna túráznunk, majd az éjszakát a közeli öbölben a hajón töltenünk. Csakhogy a baleset (elsüllyedt egy hajó és 12-en meghaltak) miatt a terv meghiúsult és a sziget közelébe se mehettünk.


Hang Son Doong hatalmas barlang, Közép-Vietnam

A Phong Nha – Ke Bang Nemzeti Park területén őserdők, barlangok találhatók és valószínűleg a világ legnagyobb barlangrendszere. A barlangot felülről egy keskeny résen át világítja meg a nap, és különlegessége, hogy saját folyója és dzsungele van, és néhol még vékony felhők is kialakulnak benne. A barlang méretei óriásiak, egy negyven emeletes felhőkarcoló is elférne benne, így könnyen lehet, hogy ez a világ legnagyobb barlangja. Ide azért nem jutottunk el, mert Bazsival nehéz lett volna megszervezni és elég messze is volt a bázistól, Hoi Antól.
Még több kép itt.

Hué és a királysírok, Közép-Vietnam

 
Hué volt Vietnam korábbi fővárosa, a Parfüm-folyó partján fekszik. De nem is annyira a város érdekes, sokkal inkább a környéken található Nguyen dinasztia királyainak sírjai.
Ez szintén azért maradt ki, mert messze lett volna és nehéz 1 nap alatt megjárni Hoi Anból.


Úszó piac, Mekong delta

Ahhoz, hogy az úszó piacokat is megnézzük, 2 napra kellett volna elutazni Saigonból a Mekong deltához, de nekünk már csak 1 maradt mielőtt hazarepültünk volna.
Így is sok szépet láttunk ott és hajókáztunk egy csomót a nagy folyón.




Az úszó piacon a környékről hozzák a kofák a portékát: leginkább gyümölcsöket, de kapni lehet halat, kókuszt és zöldséget is (gondolom, szuvenírt is:).


  

  

Big Buddha ülő szobra és a libegő, Lantau szigete, Hong Kong


Hatalmas bronz buddha szobor (a Kínában található 5 legnagyobb buddha szobor egyike), 34 m magas, és jó időben akár még Macaoból is látni.

Nem is csak annyira a szobrot sajnáltam, hogy lemaradtunk róla, de a libegőt is (Ngong Ping 360), ami felvisz a hegyre. Tengerszoros és a hegyek felett visz az út, és közben gyönyörű a kilátás.






Persze még felsorolhatnám itt Macau-t, az utcai árusokat vagy Phu Quoc szigetét is szépen képekkel, de ezért lesz majd jó visszamenni egyszer, hogy ezeket mind megnézzük.

Itt a vége fuss el véle!

Az utazás képekben

Feltettem (végre) a képeket!

You can find our pics here:

Vietnam
https://picasaweb.google.com/konig.laura/Vietnam#

Hong Kong, China
https://picasaweb.google.com/konig.laura/HongKongYangshuoKina#

Utazzunk gyerekkel

Sokkal jobban viselte az utazást, mint ahogy reméltük. A 9-10 órás repülőutak meg se kottyantak neki. Szívesen evett pálcikával, megkóstolta a tengeri herkentyűket, elgagyarászott a kínai és vietnami babákkal, és boldogan cseverészett mindenkivel. Egyedül az számított, hogy mi a közelben legyünk.

Direkt olyan úti célt választottunk, amiről tudtuk, hogy gyerekkel könnyen járható, mert segítőkészek, kedvesek az emberek. Ez be is jött. Persze mehettünk volna valahova közelebb is, de nagyon szerettünk volna teljesen más kultúrába csöppenni. Az a meglátásom, hogy ha más is ilyen utazás mániás, mint én, akkor még akkor menjen, amikor a gyerek ilyen csöpp, mert sokkal könnyebb vele. Neki még csak annyi kell, hogy anya és apa vele legyen.

Próbáltuk ott is tartani a jól bevált rendszerünket: minden reggel kapott egy adag tápszert, sokszor visszamentünk a szállásra a délutáni sziesztájára, akkor ebédeltünk, amikor itthon is szokott, és ha véletlenül úgy jött ki a lépés, hogy akkor nem találtunk éttermet, akkor itthoni üveges bébikaját kapott. Vittük a kedvenc játékait és ahol lehetett kiengedtük a babakocsiból, hogy járkálhasson.

Nem lett sosem beteg és végig jókedvűen vigyorgott mindenkire:)

Látott rizsföldet, karszthegyeket, tengert, vonatot; megtanult lépcsőzni, szívószállal inni, felfedezte a buszt (és onnantól kezdve minden - még én is - busz lett:) és a bicajozást; aludt reptéren, hajón, biciklin, hordozóban, babakocsiban, vonaton.

Nem bántuk meg, nagyon jó volt. Ha nem is fog erre emlékezni, most látjuk rajta, hogy sokat fejlődött kint, sokat nőtt, rengeteg benyomás érte, amikből szerintem csak profitálni fog.

Egyedül a jetleggel szenvedünk most már itthon: Bazsikám hajnal 4-kor már kukorékol és fel kell vele kelnünk.

És ha már terveztem írni arról, hogy mi maradt ki Bazsi miatt és miért volt jó, hogy velünk jött:

- Bazsi maga is egy program. Ha épp nem volt semmi különös tennivaló, akkor is lefoglalt minket, hogy benne gyönyörködtünk, az új tudományain vigyorogtunk, tanítgattuk, etettük, altattuk (bár azt nem kellett gyakran), sétáltattuk, stb.

- Esténként nem mentünk semerre, mivel általában 8-9 között aludt el, de olyan sűrűek voltak a napok, hogy amúgy sem terveztünk nagy dínom-dánomot. Majd behozzuk itthon.

- Kimaradt az utcai evészet, mert nem csak Bazsit akartuk megkímélni bármiféle gyomor betegségtől, magunk sem akartunk kidőlni, hogy minden teendő a másikra maradjon. (utólag nézve lehet, nem kellett volna ennyire szigorúnak lennünk, nem hiszem, hogy gond lett volna)

- Sokkal óvatosabban, megfontoltabban utaztunk, mint eddig bármikor. Előre megvettünk/ lefoglaltunk majdnem mindent, helyben keveset intéztünk. Ez biztos drágította egy picit az utat, de sok vesződségtől megkímélt. 

- Minden újabb megérkezés után taxiba pattantunk és nem kezdtünk el buszokat keresgélni csomagostul. Azt hiszem, ezt gyerek nélkül is alkalmazzuk - legalábbis az olcsó taxik országaiban. Így sokkal gyorsabban és könnyebben megérkeztünk a nagy csomagokkal.

Amiket ajánlunk és amiket nem

Emlékszem, amikor az utazásra készültem, nekem is jól jöttek a tippek a hotelekre, utazásszervezőkre, megnéznivalókra vonatkozóan. Ezért én is közzé teszem a tuti tippjeinket és a kerülendőket is (szerencsére ebből kevés).

HONG KONG, SZÁLLÁS

Hong Kongról annyit tudtunk, hogy nehéz normális szállást találni, amiben elfér az ember és még ablaka is van. A booking.com-on találtam a JJ Hotelt (http://www.jjhotel.com.hk/), ami a képek alapján szinte luxus hotelnek tűnik. Na, azért attól messze van:)
Eléggé meglepődtünk, amikor a taxi egy irodaház előtt tett le minket, aminek a neve Lucky Center. Ebben található a 9-12. emeleten a hotel rész. Tehát se lobbi, se saját étterem. A recepció is csak egy íróasztal volt egy sarokban. Az ablakunk pedig egy hatttttalmas felhőkarcoló építkezésére nézett. Ablakot nem lehetett nyitni, és állandóan zaj volt, a fürdő pedig csak egy üvegfallal volt elválasztva a szobától. De azért mi szerettük:) Közel a belváros, nagy és jó az ágy, tiszta, barátságos szoba.

YANGSHUO, SZÁLLÁS

Az abszolút kedvencünk a Yangshuo Mountain Retreat (http://www.yangshuomountainretreat.com/) volt. Nem a városban volt, hanem kint a folyó mellett, kicsit odébb a városközponttól. Ezért vagy biciklivel, vagy taxival, vagy a hotel kisbuszával tudtunk bemenni. Nagyon finom kaják, nagyon kedves személyzet, kölcsön bicajok, gyönyörű környezet...csak az időjárást kellett volna kicsit jobban intézni. Aki erre jár, mindenképp ide menjen lakni, sokkal kellemesebb, mint a városban.

És mindezek mellett ez egy környezettudatos hotel, ezért saját ciszternájuk van és nem öntenek vissza semmit a szomszédos folyóba, saját üzemelésű berendezéssel melegítik a vizet, a szobákban pedig a környező bambuszokból készült bútorok vannak. A személyzet a környékbeli kis falvakból érkezett, taníttatják, etetik, foglalkoztatják őket.
Egyedül azt nem értettük, hogy ha ennyire ügyelnek a környezet megóvására, akkor miért nincs valami fűtőberendezés a hidegebb napokra ahelyett, hogy mindenki a sok energiát felhasználó légkondijával fűti be a szobáját.

GUILIN-HANOI VONAT

Aki szeretne hozzánk hasonlóan Kínából Vietnámba jutni, az vagy kitérővel, átszállással tud Guilinből Hanoiba repülni, vagy vesz egy egész drága (fejenként 30 ezer ft a soft sleeperre) vonatjegyet az éjszakai vonatra. A vonatjegyet Yangshuoban vettük meg, onnan buszoztunk Guilinba (kb 1 óra). A kínai vonat rendben van, a vietnámi nagyon ramaty. És igen, sajnos le kell szállni a határnál és vonatot váltani.
Ami még fontos információ, hogy ez a vonat (T5-ös számú) jelenleg csak hétfőn és pénteken közlekedik!

HANOI, SZÁLLÁS

Egy tipikus keskeny és magas épület volt a Sunrise Hotel. Ügyelni kell arra, hogy Hanoiban elég sok az azonos nevű szálloda, Sunrise-ból is találtunk legalább 2-3-at. Nem volt bent az óváros legnyüzsibb utcáiban, de közel volt így is minden. A reggelit elég furcsának találtuk, inkább a vietnámi vendégeket szolgálta (volna) ki, ha lettek volna: volt főtt tészta meg husi, mint egy rendes ebéd. Szép nagy szobánk volt, de nem úsztuk meg a zajt.
Bár ahogy visszagondolok, egyedül Yangshuoban nem volt zajos a szobánk, máshol vagy a légkondi, vagy a közlekedés hallatszott be.
Ami viszont mégsem teszi kellemes emlékké a Sunrise Hotelt, hogy amikor visszaértünk a 2 napos Halong öböl túráról, akkor az előre lefoglalt szobánkat mégis kiadták másnak, minket pedig elküldtek egy másik (partner) szállodába, ami nem is volt túl jó helyen és borzalmas szobát kaptunk ablak nélkül.

HALONG ÖBÖL TÚRA

Mi is barátoktól kaptuk a tippet, hogy a Halong öbölbe a Vega Travellel (http://www.vega-travel.com/) érdemes menni, mert megfizethető és jó szolgáltatást nyújtanak. Az csak a mi balszerencsénk, hogy pont akkor történt a baleset, ami miatt a túra lerövidült és nem aludhattunk a hajón sem. Viszont ezt a helyzetet a mi túravezetőnk szerintem ügyesen oldotta meg, és nem mentünk vissza Hanoiba lógó orral.

HOI AN, SZÁLLÁS

Szerintünk ha valaki Közép-Vietnámba is ellátogat, akkor Da Nang helyett Hoi Anban keressen szállást. Mi ugyan kihagytuk Huét, de úgy tudom, azt Hoi Anból is meg lehet látogatni (3 óra utazás). My Sonba pedig szerveznek fél napos utazásokat.
Hoi An nagyon helyes városka egy folyó mentén, és közel van a tengerpart is.

Mi a Sunflower Hotelt találtuk a neten, amit nagyon megszerettünk. Egyrészt sosem kongott az ürességtől, ami jó jel, másrészt nagyon nagyon kedvesek voltak velünk (és főleg Bazsival), és még a reggeli is nagyon finom volt változatos svédasztallal. A szobánk kényelmes, jó nagy, erkéllyel. Ugyan a városközponthoz egy jó 30-40 perces sétával jutottunk el, lehetett kérni shuttle buszt, ami gyorsan bevitt minket.


HOI AN, BICAJTÚRA

Az egyik kedvenc élményünk a bicajtúra volt Hoi Anból a környező szigetekre. Lehet egy egész napra is menni, de mi csak a félnaposat választottuk, hogy Bazsi ne unja el magát. Ugyan már régebben ajánlottam ezt a céget, aki szervezi a túrákat, ide is leírom: Heaven and Earth (http://www.vietnam-bicycle.com/).
Utaztunk hajóval, áttekertünk hidakon, megnéztük a hajó-, matrac-, jégkészítőket, kipróbáltuk a kis kerek "basket boat"-ot, találkoztunk a helyiekkel.

SAIGON, SZÁLLÁS

Saigonban is olyan szállást kerestünk, mint a többi helyen: legyen közel a látnivalókhoz, tiszta, rendes szobát kapjunk, ne legyen horribilis ára. Így találtuk meg a Tulips Hotelt. Nem volt életünk legszebb szállodája, de a legrosszabb sem. 2 utcára volt a nagy piac, viszont éttermek nem hemzsegnek a környéken.

Hazaértünk

Tegnap délben megérkeztünk Pestre. Nem volt egy egyszerű menet, összesen 36 órát utaztunk. Ismét Bazsi nyert, ő bírta legjobban.

Szombaton helyi idő szerint 4.40-kor csörgött az ébresztőnk Saigonban. Gyorsan összepakoltuk a maradékot, Bazsit megetettük és már indultunk is kicsekkolni. A kis aranyos recepciós srác egy kemping ágyon aludt a recepciós pult mögött:) Aztán hívott egy taxit és mentünk a reptérre. Útközben láttuk, ahogy 5.20kor a parkban (még félhomályban) együtt aerobicoztak a lelkes koránkelők!
Szerencsére nem volt semmi gond, simán becsekkoltunk a HCMC-Guangzhou járatunkra. Azért aggódtunk egy picit, mert a decemberben tönkrement Aerovivától vettük a jegyet a csőd előtt kb pár nappal.

Saigon (HCMC) reptér

Kínában, Guangzhouban olyan hatalmas ellenőrzések voltak a belépésnél, hogy iszonyat. Petit percekig méregette a határőr, hogy ugyanaz-e, mint aki az útlevelében levő képen van.

Miután lerendeztünk végre mindent és mindenkit, gyorsan kerítettünk egy taxit és rohantunk a vasútállomásra, hogy mielőbb Hong Kong felé robogjunk. Sajnos persze pont az orrunk előtt ment el a vonat, a következő pedig fél 4-kor indult. Ami azért volt rossz hír, mert Hong Kong Lantau szigetén található Buddha szoborhoz a libegő csak 6.30-ig van nyitva - és én mindenképp fel akartam menni.

A vonat tehát fél 6-ra érkezett meg Hung Hom-ba, a hong kongi állomásra. Rohantunk a csomagokkal a metróhoz, átszálltunk, rohantunk, és 6.28-ra odaértünk. És az orrunk előtt lezárták! Hiába próbáltam a kis hülye kínainak mondani, hogy egészen Saigonból utaztunk idáig, és már éjjel megyünk is tovább, semmi nem hatott rá. Közölte, hogy ők bizony kommunisták..kösz...nagyon kiakadtam. Ha hinnék a sorsban, biztos úgy magyaráznám, hogy azzal, hogy az országba belépésnél tökörésztek velünk, hogy a vonatunkat épp lekéstük, hogy késve töltöttük ki a Hong Kongba belépős papírjainkat és vagy 2 percet vesztettünk..mind mind jel volt, hogy nem kell felmennünk nekünk, de azért én inkább csak csalódott voltam. De még biztosan megyek arrafelé és megnézem magamnak a felvonót és Buddhát is!

Így aztán már csak a reptérre mentünk ki, a városba nem. Szerencsére Bazsinak tudtunk tápszert adni, hamar el is aludt, miután bekalandozta minden zegét-zugát a várónak.

alvás a Hong Kongi reptéren

1.15-kor pontosan fel is szálltunk. El sem akartam hinni, hogy Bazsi sem a beszállásnál, sem a felszállásnál nem ébredt fel! Sőt!! Majdnem az egész utat átaludta, leszállás előtt kb 2 órával ébredt. Persze utána nem volt megállás, járkálhattunk fel-alá a sorok között.

Helsinkiben hatalmas hó fogadott minket és kinti -7 fok. Persze nem mentünk ki (sajnos:)

Inkább megnéztük a Mikulás boltot:)

További 3 órát kellett várni a gépünkre.

Végül aztán magyar idő szerint 11 körül megérkeztünk - nekünk addigra vietnámi idő szerint már vasárnap este 6 volt. Összesen 36 órát utaztunk.



Mikulás bolt Helsinki repterén



a nagyutazó

kipukkadtunk

Holnap indulas haza

Holnap hajnalban vissza Guangzhouba, utana Hong Kong (drukkoljatok, hogy legyen idonk a nagy Buddhat megnezni es libegozni), majd vasarnap ejjel Helsinkin keresztul haza.
De nem bucsuzok meg teljesen a blogtol, mert csomo erdekesseget, hasznosat, kepeset szeretnek meg kozzetenni. Na meg a mai Mekong delta turarol is.

Saigon egy delutan utan

Itt is vagyunk, utolso allomasunkon: Saigonban. Innen mar csak a Mekong deltat megyunk el megnezni (remelem), utana szombaton vissza Guangzhou (Canton, Kina), es onnan vonattal Hong Kong, ejjel pedig haza.
Sajnos itt sem szereti a gep a kartyamat (remelem, nem lesz ezzel gond otthon, `csupan` 2 es fel het ut kepei vannak rajta..), ezert Hoi An kepeket nem tudtam feltolteni.

Na, de megkerkeztunk Saigonba!! Olyan erzes, mintha most erkeztunk volna meg a Tavol Keletre igazan, mert itt tenyleg paras meleg - sot inkabb hoseg van. Petinek nagyon tetszik, nekem is (a meleget leszamitva:)
Saigon elso latasra sokkal fejletteb, mint Hanoi. Itt porog az elet, megy a business, millioak az utcan, meg tobb motoros, mint Hanoiban. A szallasunk jol bent van a varos kozepen, konnyen elerunk parkokat, ahol epp labtengoztak a helyiek (nem tudom, ez e a helyes kifejezes, Szolnokon emlekszem, igy hivtak a fiuk a suliban:)..bar itt valami tollas labdafelevel jatszak.
Van itt egy jo nagy felhokarcolo is, epp ralatunk az ablakunkbol. Felfedeztuk a nagy piacot (itt van nem messze tolunk), a Notre Dame-ot, az operat, a folyot. Ettunk pho levest is vegre, Bazsinak izlett csak igazan:) Olyasmi, mint a husleves, csak persze mas fuszerekkel es sok rizstesztaval. Az en nagy adag levesemnek tobb, mint a felet befalta.

Belefutottunk mar a KPMG-be is:)
Ettunk egy borzalmas jegkremet, aminek a fele a kukaban landolt Bazsi hatalmas bombolesevel kiserve. De utan ki lehetett engesztelni egy kis csokis cheesecake-kel.
Holnap talakozunk Csabival (egyetemi evfolyamtarsam, itt angol tanar) Addig is joejt, jo hosszu volt ez a nap is, reggel 5.30kor keltunk a repcsi miatt.

ebedszunet a parkban

ebed az uton

pho leveseink

a motoros is pihen neha

vannak egy paran

Bicajtura

Tegnap (kedden) befizettunk egy felnapos bicajturara Hoi Anbol. Szerencsere volt nekik olyan bringajuk, aminek volt gyerekulese is. Szerencsenkre pont kifogtuk a legkellemesebb idot es meg a nap is kisutott. Atvittek minket kishajoval a kozeli szigetre, onnan indult a tura. Utkozben megneztuk, hogy a helyiek hogyan keszitenek gyekenyszonyeget (amit ok matracnak hivnak es azon alszanak), `basket boat`-ot, vagyis (talan) kosar hajot - ami kerek alaku azert, hogy amikor a franciak adot vetettek ki a hajokra, akkor azt tudjak mondani a vietek, hogy ez nem is hajo, csak egy kosar:)
Lattunk meg jegcsinalo `uzemet`, hajokeszitoket, bicajoztuk rizsfoldek, kis folyok mellett, mindenki kedves es segitokesz volt, igazan idilli delutan volt.

Kozben Bazsi vigan parolazott a helyiekkel, de azert akkor mar kicsit felszisszentunk, amikor egy 85 eves rozzant nenike akarta volna lenyulni..Szerencsere a turavezeto lanyon kivul volt egy asszisztens is, aki mindig hozta-vitte Bazsit, es felugyelt ra szivesen.
Nagyon jol ereztuk magunkat, megerte elmenni veluk.

Aki esetleg Hoi Anban jar, mindenkepp menjen es probalja ki - akar 1 egesz napra is: Heaven and Earth

kishaver

lelkes lanykak, Bazsi a sztar

szuletett `basket boat` tehetseg

Bazsi itt is ott is

ezen a hidon mi inkabb gyalog mentunk

Hoi An, tenger, My Son, pup

Hoi Anbol meg mindig.
Tegnap elgyalogoltunk a tengerpartig. Ugyan azt mondtak, egy laza 20 perces seta lesz, azert mi eleg sokat bandukoltunk, mire odaertunk. Ami nem is lenne gond, ha lenne jarda, es nem akarna minden motoros, autos, busz ledudalni minket az utrol. Ugyhogy holnap bicajra valtunk.

Sajnos ahhoz hideg van, hogy furodni lehessen, de a labunkat azert belegudtuk a vizbe. Bazsinak eloszor a homokkal kellett megbaratkozni, aminek eloszor nem nagyon orult, de utana mar aranyosan tapicskalt benne.
Utana a vizhez is odavittuk, de attol elegge megijedt. Ugyhogy inkabb csak a kezunkbol-nyakunkbol szemlelte a nagy hullamokat. Az persze tetszett neki, amikor engem combig beteritett egy nagyobb hullam es ugraltam, hogy minel kevesbe legyek vizes. Boldogan kacagott a nyakamban:)

Beultunk egy partmenti kis vendeglobe is, ettunk finom tengeri ezt-azt. Szerencsere Bazsi nem csak a rizst szereti itt, de minden mast is. Mivel minden kajahoz sok zoldseget adnak, ezert eleinte csak repaval, zoldbabbal, paradicsommal tomtuk, de most mar szivesen eszi a rakot, tintahalat, csirket, marhat barmilyen szoszban. A tuti kedvenc azert az uborka maradt, amit majdnem mindig tesznek disziteskent a tanyerra:)
Neha az a gond, hogy a kedves vietnamiak azt gondoljak, hogy segitenek nekunk, es kerdes nelkul elveszik tolunk Bazsit, hogy mi Petivel nyugodtan ehessunk. Ma is azon gondolkodtunk, hogy hogyan mondjuk meg nekik kedvesen, hogy mi igazabol szerettuk volna ot is megetetni es adjak mar vissza..Itt tenyleg kerdes nelkul felkapjak es viszik. Amit Bazsi egyaltalan nem ban, meg senkinel nem sirt.

Delutan visszajottunk a szallasra, pihentunk, este pedig be a varosba. Hoi An nagyon kedves kisvaros, nekunk is nagy kedvencunk lett. Tele van lampasokkal, kis utcakkal, regi fahazakkal, es nincs tomeg (max a turistaaradattol). Bazsi sose unja meg bamulni a lampakat, sot lelkesen mondja is, hogy laaaaaampa.
Amugy ujabban rengeteget beszelget. Lehet, a sok uj elmeny miatt nyilt ki ennyire. De ha gyereket lat, egybol ujjong. Nagyon cuki, ahogy szinte odarohan a masikhoz. Sajnos nem mindig ilyen boldog a masik fel, mert Bazsi szereti kicsit kinyomni a szemet, esetleg belenyul a szajaba, vagy egy kicsit megharapja. Pedig a felnottek mindig nagyon unszoljak a gyerekeket, hogy oleljek meg, pusziljak meg Bazsit, mert az szerencset hoz nekik.

Ma elmentunk My Sonba, az osi cham fovarosba. Egy olyan turavezetonk volt, akinek az apukaja vietkong (volt), es talan ennek koszonhetoen a pasi is nagyon katonasan fegyelmezte a csapatot. Ugy ereztuk magunkat, mintha a mokus orsbe csoppentun volna hirtelen..ja, nem, a sas orsbe, merthogy a turankat `Eagle team`-nek keresztelte..Mindenesetre My Son nagyon tetszett, bar tortent egy csoppnyi baleset: Bazsi ugy eltaknyolt az egyik romnal, hogy beverte a fejet es jo nagy pup nott a homlokara. Szegenyke pityergett egy kicsit, de nem nagy a vesz.

Hat ezek tortentek mostanaban. Probaltam kepeket is feltolteni, de ez a gep nem szeretne, ugyhogy majd legkozelebb.

Hoi An

Hoi An Kozep-Vietnamban van mar (hivatalosan Del-Vietnam resze), szep, meleg, mar papucsban-szandiban, csak a magammal hozott torokbajomat kell kikuralni es kesz is:) Most hol van hangom, hol nincs..ami eleg vicces, amikor pl Bazsit altatnam enekelve es csak minden 2. szo hallatszik, vagy rendelni szeretnek az etteremben, de nem ertik, hogy mit. Szerencsere mar nem faj, ez mar inkabb a vicces resz:)
Itt megnezzuk majd My Son osi varosat, a tengerpartot, es meg Hueval kacerkodunk, ami egy picit odebb van.

Hanoi

Meg mindig Hanoi, a Halong obolbe tett kiterovel egyutt a 4. napunk (ebbol kettot toltottunk itt).
Jol erezzuk magunkat itt, bar be kell vallanom, alaposan megfaztunk Petivel. Szerintem meg a vonatozas okozta, az itteni nedves, hideg ido pedig csak rontott a helyzeten. Peti kohog, nekem meg faj a torkom. Bazsi jol van:) Egy picit csunya a szeme, de kamillazom rendesen.

Megneztuk a kotelezoket, de Hanoiban talan nem is ezek a legfontosabbak, hanem inkabb a hangulata. Nagyon erezheto a francia hatas az epuleteken, nehol talalni francia feliratot, a regi hidat pedig Eiffel tervezte. De azert tagadhatatlanul Azsia. Rengeteg utcai kis kajalda, ahol mini muanyag szekeken ucsorognek az emberek mindenfele ismeretlen etelt nyammogva..na sajna ezeket total kihagyjuk most, hogy meg a lehetoseget se adjuk meg valami bacinak. (majd irok arrol, hogy mennyi `lemondassal` jar, ha az ember egy 1 evessel utazik, de rajottunk, hogy tobb a pozitivum:)

Milllllllllio a motoros. Eloszor persze mi is csak vartunk es vartunk, hogy amikor majd kevesebben lesznek, akkor atmegyunk a zebran! De azt varhatod!!!:) Sose fognak megallni..Ugyhogy el kell indulni, es ugyis atersz. Mivel a kocsi es busz mar sokkal nagyobb ur, mint a motoros, ezert oket illik atengedni. De a motor es bicaj ki tud kerulni. Kaotikus, de megse borzalmas:)
Dugok persze vannak..ma pl attol, mert nem fert el egymas mellett 2 kocsi es 2 motor egy szuk 1 savos utcaban.

Mivel a jardak - ha egyaltalan leteznek - nagyon keskenyek es felallnak ra a motorok, ezert eleg nehez babakocsival kozlekedni. Sokkal konnyebb itt a babahordozoval csavarogni. Bazsi ezt nem mindig elvezi mar, mert nem lat ki belole, pedig itt aztan lenne mit nezni. Ezert sokszor inkabb Peti nyakaban ucsorog.

Itt persze lehet jokat enni. Jo, ma este muszaj volt pizzaznunk, de azert ettunk itt finom springroll-t, meg gyomberes csirket, meg sult tesztat, meg rakot, meg gorogdinnyet, meg mindent:) Bazsi szerencsere mindenevo, szereti meg a rizst is, ugyhogy nincs vele gond.

Holnap repulunk tovabb Kozep-Vietnamba, Hoi Anba. Onnan jelentkezem majd.

Ovaros

liftben

Ho Chi Minh Mauzoleum elott

keskeny hazak mindenhol

Katasztrofa a Halong obolben

Csutortok delben erkeztunk meg a Halong obolbe, hogy nekivagjunk 2 napos turanknak.
Sajnos azonban epp egy baleset hirere erkeztunk, miszerint elsullyedt egy hajo aznap hajnalban az obolben es 12-en meghaltak, ezert a hatosagok nem akartak engedelyezni a turistahajok indulasat...

Eleg gyorsan valtoztak az informaciok: eloszor azt mondtak, hogy kimehetunk ugyan, de nem alhatunk a hajon, ezert Cat Ba szigeten egy hotelben fogunk megszallni. Aztan hogy nem mehetunk a szigetre, es lehet, meg aznap este visszamegyunk Hanoiba (ami 3 es fel oras buszut volt...). Vegul az a verzio nyert, hogy kihajoztunk, de nem kothettunk ki Cat Ba-n, es este 6ig minden hajonak vissza kellett ernie a kikotobe. Igy is lattunk sok szepet es meg az ido is megjavult. A szallasunk jo volt es kenyelmes. Remeltuk, hogy masnap reggelre vegre folytathatjuk a tervezett utat. De nem..(mert meg kutattak a roncsok utan)
Ugyhogy ugyanoda kihajoztunk, mint tegnap, a tobbiek elmentek egyet kajakozni, mig en Bazsira vigyaztam, aki ugy elaludt, hogy akar az egesz oblot egymagam atkajakozhattam volna, nem ebredt fel semmire, csak 2 oraval kesobb, amikor kikotottunk az ut vegen:)

Szoval egyreszt nagyon szerencsetlennek ereztuk magunkat, mivel ez lett volna utazasunk egyik fenypontja, es csak egy reszet nezhettuk meg, masreszt viszont nagyon is szerencsesek, hogy nem velunk tortent a katasztrofa. Bar ahogy a reszleteket megtudtuk, az a hajo egy oreg szar hajo volt, egy rossz hiru utazasi iroda szervezeseben, akik felaron aruljak az utat, es altalaban buli hajokat inditanak, tehat estere az egesz tarsasag matt reszeg. Ja, es a turavezeto nem tudott uszni...

Azert felteszek ide par kepet, hogy ne sajnaljatok minket nagyon:)

Slim, a turavezeto es Bazsi

2 oracskat pihent

uszo falvak

Miket eszunk?

Igen, ez egy erdekes tema. Anna kerdezte, bar bevallom, amikor ezt irta sms-ben, hogy irhatnek a kajakrol, akkor nem ertettem, mit kerdez, hiszen nem kajakoztunk itt:)

Kinaban foleg az elejen nem volt nagy szerencsenk, pedig nagyon vartuk mar az igazi finom kinait! Hong Kongban amugy sem tul olcso enni. Direkt elmentunk helyi kajaldakba, kiprobaltuk a rizspapirba gongyolt rakot es husit, de eleg semmi ize volt, csak a szojaszosz dobta fel. Aztan meg megprobaltuk a dumplingot is (husos gomboc) sok tesztaval, de a le, amiben uszkalt, ismet semmi izu volt.

A legfinomabbakat mindenkeppen Yangshuoban a szallasunkon ettuk, de az direkt nyugatiaknak is finom izvilagot probalt nyujtani, tehat tulajdonkeppen nem tudom, ettunk-e igazinak nevezheto kinait:) ja igen, Hong Kongban az utcankon biztos: palcikarra tuzdelt kis husgombocokat, amiket elottunk sutottek meg. Nagyon finom volt.

Bazsinak hoztunk bebieteleket otthonrol, amiket akkor szoktunk neki adni, amikor 1. nem evett aznap rendesen a mi kajankbol, 2. nem tudjuk ugy idoziteni az aznapi beosztast, hogy normalis idoben ebedeljunk/vacsizzunk. Meg van par ilyen otthoni konzerv kaja, de amugy direkt szoktunk olyan helyeken is enni, ahol tud sultkrumplit enni, vagy csirkefalatokat (pl Meki), de igazabol izlik neki a helyi kaja is..meg a picit csiposet sem kopi ki:) Rizs pedig barmennyi mennyisegben johet.

Minden reggel es este kap egy adag tapszert, ez az igazi reggeli/vacsija, mint otthon is. Hoztam neki mosogatoszert es szivacsot is, es felforralt vizzel minden nap fertotlenitem is az uvegeit mosogatas utan. A tapszert csak ihato flakonos vizbol csinalom meg neki.

Marhahusos teszta

Kinabol Vietnamba vonaton

Megerkeztunk Hanoiba.

Nem volt leanyalom az ejszakai vonatut, nem is szamitottunk ra...mondjuk ennyire szarra sem. pedig arban veri az osszes repjegyunket!

Yangshuobol busszal mentunk el Guilinbe, mert eleg sok idonk volt, csak delutan 3kor indult a vonatunk. Nagyon szervezett a palyaudvar, de valoszinuleg egy ekkora orszagban ennyi emberrel mashogy nem is lehet. Szepen terelgettek az embereket, hogy ki merre menjen, leterni tilos. Persze a morozus, pasinak kinezo kinai MAV-os neni arca is felderult, amikor Bazsi ramosolygott:) Igazabol nem bantuk ezt a torodest, igy legalabb biztosak voltunk benne, hogy nagy baj nem erhet.

A vonatunk is kellemes volt: 4 szemelyes kabin 2 emeletes aggyal. Szerencsere nem csatlakozott hozzank senki. Bazsi bejarta a kabint, aztan sajnos rajott, hogy van `kinti vilag` is, azaz a folyoso. Gyorsan oszebaratkozott egy szimpi fiatal sraccal is, akivel legalabb egy picit tudtunk beszelgetni is. Az ellenorok egy mukkot nem beszeltek angolul, semmit nem tudtunk meg toluk. Ha kommunikalni akartak velunk, akkor hoztak egy elore legyartott kartyat, amin par nyelven le volt irva, hogy mit akarnak. Pl hogy 5 perc mulva szalljunk le Nanningban este 8-kor, mert kotelezo piheno van...Szerencsere a csomagjainkat gondosan bezartak a kabinba. Ejjel 3 korul ertunk a vietnami hatarra. Azt hittuk, nem kell majd atszallnunk, de nem igy lett. Pedig Bazsi epp a legmelyebb almat aludta...Velunk egyutt osszesen 7en utaztunk a vonaton (es hozza kb 5 ellenor). A vietnami vonat finoman szolva is egy fos volt. Nagyon budos, nagyon mini hely, nagyon fapados. A kinaival ossze sem hasonlithato..Gyorsan meg is orultunk, hogy a tovabbi celallomasokra repulni fogunk majd. Szegeny Bazsi eleg rossz neven vette ezt a maceralast, alig akart felebredni. Pedig a hataror bacsik nagyon kedvesek voltak. Jo sokat kellett neki utana enekelnem, hogy visszaaludjon. Sajnos Vietnamba sem vart minket egybol 28 fok, ugyhogy kicsit meg faztunk is a futetlen vonaton. Petinek nem hasznal az amugy is napok ota tarto kohogesen, nekunk nincs semmi bajunk Bazsival.

Bazsi aztan majdnem egeszen Hanoi-ig aludt, mi nem igazan.

Szerencsere a szallasunk kozel az allomashoz, ugyhogy idegyalogoltunk. Ugyan a szobank meg nem volt kesz, de nagyon kedvesek voltak velunk, adtak egybol teat, Bazsi felfedezhetett 2 labon mindent a recepcio kornyeken, otthagytuk a cuccokat es szetneztunk egy picit. Hanoi belvarosa nem tul nagy, konnyen bejarhato. Nekunk nagyon tetszik. Kicsit Bangkok, de azert megsem, kicsit kaotikus, sokan vannak, de nem zavarnak, Bazsit termeszetesen mindenki imadja..meg volt, hogy egy lany az utcan nemcsak megfogdosta, de meg is puszilta..

Setaltunk a to partjan, Bazsi is vandorolhatott kedvere.

Aztan delutan kicsit pihentunk a szallason, este pedig vacsoraztunk, elinteztuk a Ha Long obol turankat csutortok-pentekre, vettunk Bazsinak pelenkat, elveztuk a nyuzsit.

Bazsi persze attol meg hogy utazik, nem gyoz ujdonsagokkal meglepni minket. Azutan, hogy megtanult lepcsozni Yangshuoban, ma rajott, mire valo a kilincs es a zipzar. Egyiket se mutattuk neki direktbe! Klassz, meg 1 fokkal nehezebb ra vigyazni:)

Ami Hong Kongbol meg kimaradt: kepek

Wanchai negyed, ahol laktunk

felhokarcolok

esti lezershow

kilatas a Victoria csucsrol

jaj ugy elvezem en a sapekot (dehogy..:)

Tessek? dolgom van...

elszenderedett a nagy imadkozasban