2011. március 21., hétfő

Ami kimaradt

Kicsit fájó szívvel írom ezt a bejegyzést, de mivel nemrég tettem fel a képeinket a netre, és végignézve úgy gondolom, igen csak szép utunk volt, ezért annyira azért mégsem búslakodom.
Azért is szedem össze azokat a látnivalókat, amiket mi kihagytunk, hogy hátha más majd okosabb lesz, szán rá időt és kedvet kap megnézni őket!

Longsheng rizsteraszok, Guangxi, Kína

 Longsheng megyében találhatóak ezek a kb. 500 éves rizsteraszok, még a Ming dinasztia idejéből. A leghíresebb a teraszok közül a Dragon's Backbone, azaz 'Sárkány gerince'. A legjobb június elején látogatni, akkor már nőnek a rizspalánták.
Nekünk azért maradt ki, mert messze volt, drágán vittek volna el minket és úgy hallottuk, februárban a legkevésbé látványos.

Sanjiang szél és eső hidak, Guangxi, Kína

Guangxi tartományban több kisebbség is él, az egyik legjelentősebb a Dong kisebbség. Hagyományaik szerint cölöpházakban élnek és ők építették a fedett hidakat is. A leghíresebb és talán a legszebb közülük a képen látható Chengyang híd, ami úgy néz ki, mintha mini pagodákat tettek volna egymás mellé a folyó felett. Kár, hogy Szolnokra nem egy ilyet húztak fel:)
Azért nem láttuk őket, mert nagyon messze voltak a bázistól, Yangshuotól.

Cat Ba sziget, Észak-Vietnam


 A Ha Long öböl legnagyobb szigete, területének nagy részét egy nemzeti park foglalja el - itt kellett volna túráznunk, majd az éjszakát a közeli öbölben a hajón töltenünk. Csakhogy a baleset (elsüllyedt egy hajó és 12-en meghaltak) miatt a terv meghiúsult és a sziget közelébe se mehettünk.


Hang Son Doong hatalmas barlang, Közép-Vietnam

A Phong Nha – Ke Bang Nemzeti Park területén őserdők, barlangok találhatók és valószínűleg a világ legnagyobb barlangrendszere. A barlangot felülről egy keskeny résen át világítja meg a nap, és különlegessége, hogy saját folyója és dzsungele van, és néhol még vékony felhők is kialakulnak benne. A barlang méretei óriásiak, egy negyven emeletes felhőkarcoló is elférne benne, így könnyen lehet, hogy ez a világ legnagyobb barlangja. Ide azért nem jutottunk el, mert Bazsival nehéz lett volna megszervezni és elég messze is volt a bázistól, Hoi Antól.
Még több kép itt.

Hué és a királysírok, Közép-Vietnam

 
Hué volt Vietnam korábbi fővárosa, a Parfüm-folyó partján fekszik. De nem is annyira a város érdekes, sokkal inkább a környéken található Nguyen dinasztia királyainak sírjai.
Ez szintén azért maradt ki, mert messze lett volna és nehéz 1 nap alatt megjárni Hoi Anból.


Úszó piac, Mekong delta

Ahhoz, hogy az úszó piacokat is megnézzük, 2 napra kellett volna elutazni Saigonból a Mekong deltához, de nekünk már csak 1 maradt mielőtt hazarepültünk volna.
Így is sok szépet láttunk ott és hajókáztunk egy csomót a nagy folyón.




Az úszó piacon a környékről hozzák a kofák a portékát: leginkább gyümölcsöket, de kapni lehet halat, kókuszt és zöldséget is (gondolom, szuvenírt is:).


  

  

Big Buddha ülő szobra és a libegő, Lantau szigete, Hong Kong


Hatalmas bronz buddha szobor (a Kínában található 5 legnagyobb buddha szobor egyike), 34 m magas, és jó időben akár még Macaoból is látni.

Nem is csak annyira a szobrot sajnáltam, hogy lemaradtunk róla, de a libegőt is (Ngong Ping 360), ami felvisz a hegyre. Tengerszoros és a hegyek felett visz az út, és közben gyönyörű a kilátás.






Persze még felsorolhatnám itt Macau-t, az utcai árusokat vagy Phu Quoc szigetét is szépen képekkel, de ezért lesz majd jó visszamenni egyszer, hogy ezeket mind megnézzük.

Itt a vége fuss el véle!

2011. március 7., hétfő

Utazzunk gyerekkel

Sokkal jobban viselte az utazást, mint ahogy reméltük. A 9-10 órás repülőutak meg se kottyantak neki. Szívesen evett pálcikával, megkóstolta a tengeri herkentyűket, elgagyarászott a kínai és vietnami babákkal, és boldogan cseverészett mindenkivel. Egyedül az számított, hogy mi a közelben legyünk.
Direkt olyan úti célt választottunk, amiről tudtuk, hogy gyerekkel könnyen járható, mert segítőkészek, kedvesek az emberek. Ez be is jött. Persze mehettünk volna valahova közelebb is, de nagyon szerettünk volna teljesen más kultúrába csöppenni. Az a meglátásom, hogy ha más is ilyen utazás mániás, mint én, akkor még akkor menjen, amikor a gyerek ilyen csöpp, mert sokkal könnyebb vele. Neki még csak annyi kell, hogy anya és apa vele legyen.

Próbáltuk ott is tartani a jól bevált rendszerünket: minden reggel kapott egy adag tápszert, sokszor visszamentünk a szállásra a délutáni sziesztájára, akkor ebédeltünk, amikor itthon is szokott, és ha véletlenül úgy jött ki a lépés, hogy akkor nem találtunk éttermet, akkor itthoni üveges bébikaját kapott. Vittük a kedvenc játékait és ahol lehetett kiengedtük a babakocsiból, hogy járkálhasson.
Nem lett sosem beteg és végig jókedvűen vigyorgott mindenkire:)

Látott rizsföldet, karszthegyeket, tengert, vonatot; megtanult lépcsőzni, szívószállal inni, felfedezte a buszt (és onnantól kezdve minden - még én is - busz lett:) és a bicajozást; aludt reptéren, hajón, biciklin, hordozóban, babakocsiban, vonaton.

Nem bántuk meg, nagyon jó volt. Ha nem is fog erre emlékezni, most látjuk rajta, hogy sokat fejlődött kint, sokat nőtt, rengeteg benyomás érte, amikből szerintem csak profitálni fog.
Egyedül a jetleggel szenvedünk most már itthon: Bazsikám hajnal 4-kor már kukorékol és fel kell vele kelnünk.

És ha már terveztem írni arról, hogy mi maradt ki Bazsi miatt és miért volt jó, hogy velünk jött:

- Bazsi maga is egy program. Ha épp nem volt semmi különös tennivaló, akkor is lefoglalt minket, hogy benne gyönyörködtünk, az új tudományain vigyorogtunk, tanítgattuk, etettük, altattuk (bár azt nem kellett gyakran), sétáltattuk, stb.
- Esténként nem mentünk semerre, mivel általában 8-9 között aludt el, de olyan sűrűek voltak a napok, hogy amúgy sem terveztünk nagy dínom-dánomot. Majd behozzuk itthon.
- Kimaradt az utcai evészet, mert nem csak Bazsit akartuk megkímélni bármiféle gyomor betegségtől, magunk sem akartunk kidőlni, hogy minden teendő a másikra maradjon. (utólag nézve lehet, nem kellett volna ennyire szigorúnak lennünk, nem hiszem, hogy gond lett volna)
- Sokkal óvatosabban, megfontoltabban utaztunk, mint eddig bármikor. Előre megvettünk/ lefoglaltunk majdnem mindent, helyben keveset intéztünk. Ez biztos drágította egy picit az utat, de sok vesződségtől megkímélt. 
- Minden újabb megérkezés után taxiba pattantunk és nem kezdtünk el buszokat keresgélni csomagostul. Azt hiszem, ezt gyerek nélkül is alkalmazzuk - legalábbis az olcsó taxik országaiban. Így sokkal gyorsabban és könnyebben megérkeztünk a nagy csomagokkal.


2011. március 2., szerda

Amiket ajánlunk és amiket nem

Emlékszem, amikor az utazásra készültem, nekem is jól jöttek a tippek a hotelekre, utazásszervezőkre, megnéznivalókra vonatkozóan. Ezért én is közzé teszem a tuti tippjeinket és a kerülendőket is (szerencsére ebből kevés).

HONG KONG, SZÁLLÁS

Hong Kongról annyit tudtunk, hogy nehéz normális szállást találni, amiben elfér az ember és még ablaka is van. A booking.com-on találtam a JJ Hotelt (http://www.jjhotel.com.hk/), ami a képek alapján szinte luxus hotelnek tűnik. Na, azért attól messze van:)
Eléggé meglepődtünk, amikor a taxi egy irodaház előtt tett le minket, aminek a neve Lucky Center. Ebben található a 9-12. emeleten a hotel rész. Tehát se lobbi, se saját étterem. A recepció is csak egy íróasztal volt egy sarokban. Az ablakunk pedig egy hatttttalmas felhőkarcoló építkezésére nézett. Ablakot nem lehetett nyitni, és állandóan zaj volt, a fürdő pedig csak egy üvegfallal volt elválasztva a szobától. De azért mi szerettük:) Közel a belváros, nagy és jó az ágy, tiszta, barátságos szoba.

YANGSHUO, SZÁLLÁS

Az abszolút kedvencünk a Yangshuo Mountain Retreat (http://www.yangshuomountainretreat.com/) volt. Nem a városban volt, hanem kint a folyó mellett, kicsit odébb a városközponttól. Ezért vagy biciklivel, vagy taxival, vagy a hotel kisbuszával tudtunk bemenni. Nagyon finom kaják, nagyon kedves személyzet, kölcsön bicajok, gyönyörű környezet...csak az időjárást kellett volna kicsit jobban intézni. Aki erre jár, mindenképp ide menjen lakni, sokkal kellemesebb, mint a városban.
És mindezek mellett ez egy környezettudatos hotel, ezért saját ciszternájuk van és nem öntenek vissza semmit a szomszédos folyóba, saját üzemelésű berendezéssel melegítik a vizet, a szobákban pedig a környező bambuszokból készült bútorok vannak. A személyzet a környékbeli kis falvakból érkezett, taníttatják, etetik, foglalkoztatják őket.
Egyedül azt nem értettük, hogy ha ennyire ügyelnek a környezet megóvására, akkor miért nincs valami fűtőberendezés a hidegebb napokra ahelyett, hogy mindenki a sok energiát felhasználó légkondijával fűti be a szobáját.

GUILIN-HANOI VONAT

Aki szeretne hozzánk hasonlóan Kínából Vietnámba jutni, az vagy kitérővel, átszállással tud Guilinből Hanoiba repülni, vagy vesz egy egész drága (fejenként 30 ezer ft a soft sleeperre) vonatjegyet az éjszakai vonatra. A vonatjegyet Yangshuoban vettük meg, onnan buszoztunk Guilinba (kb 1 óra). A kínai vonat rendben van, a vietnámi nagyon ramaty. És igen, sajnos le kell szállni a határnál és vonatot váltani.
Ami még fontos információ, hogy ez a vonat (T5-ös számú) jelenleg csak hétfőn és pénteken közlekedik!

HANOI, SZÁLLÁS


Egy tipikus keskeny és magas épület volt a Sunrise Hotel. Ügyelni kell arra, hogy Hanoiban elég sok az azonos nevű szálloda, Sunrise-ból is találtunk legalább 2-3-at. Nem volt bent az óváros legnyüzsibb utcáiban, de közel volt így is minden. A reggelit elég furcsának találtuk, inkább a vietnámi vendégeket szolgálta (volna) ki, ha lettek volna: volt főtt tészta meg husi, mint egy rendes ebéd. Szép nagy szobánk volt, de nem úsztuk meg a zajt.
Bár ahogy visszagondolok, egyedül Yangshuoban nem volt zajos a szobánk, máshol vagy a légkondi, vagy a közlekedés hallatszott be.
Ami viszont mégsem teszi kellemes emlékké a Sunrise Hotelt, hogy amikor visszaértünk a 2 napos Halong öböl túráról, akkor az előre lefoglalt szobánkat mégis kiadták másnak, minket pedig elküldtek egy másik (partner) szállodába, ami nem is volt túl jó helyen és borzalmas szobát kaptunk ablak nélkül.

HALONG ÖBÖL TÚRA

Mi is barátoktól kaptuk a tippet, hogy a Halong öbölbe a Vega Travellel (http://www.vega-travel.com/) érdemes menni, mert megfizethető és jó szolgáltatást nyújtanak. Az csak a mi balszerencsénk, hogy pont akkor történt a baleset, ami miatt a túra lerövidült és nem aludhattunk a hajón sem. Viszont ezt a helyzetet a mi túravezetőnk szerintem ügyesen oldotta meg, és nem mentünk vissza Hanoiba lógó orral.

HOI AN, SZÁLLÁS

Szerintünk ha valaki Közép-Vietnámba is ellátogat, akkor Da Nang helyett Hoi Anban keressen szállást. Mi ugyan kihagytuk Huét, de úgy tudom, azt Hoi Anból is meg lehet látogatni (3 óra utazás). My Sonba pedig szerveznek fél napos utazásokat.
Hoi An nagyon helyes városka egy folyó mentén, és közel van a tengerpart is.
Mi a Sunflower Hotelt találtuk a neten, amit nagyon megszerettünk. Egyrészt sosem kongott az ürességtől, ami jó jel, másrészt nagyon nagyon kedvesek voltak velünk (és főleg Bazsival), és még a reggeli is nagyon finom volt változatos svédasztallal. A szobánk kényelmes, jó nagy, erkéllyel. Ugyan a városközponthoz egy jó 30-40 perces sétával jutottunk el, lehetett kérni shuttle buszt, ami gyorsan bevitt minket.


HOI AN, BICAJTÚRA

Az egyik kedvenc élményünk a bicajtúra volt Hoi Anból a környező szigetekre. Lehet egy egész napra is menni, de mi csak a félnaposat választottuk, hogy Bazsi ne unja el magát. Ugyan már régebben ajánlottam ezt a céget, aki szervezi a túrákat, ide is leírom: Heaven and Earth (http://www.vietnam-bicycle.com/).
Utaztunk hajóval, áttekertünk hidakon, megnéztük a hajó-, matrac-, jégkészítőket, kipróbáltuk a kis kerek "basket boat"-ot, találkoztunk a helyiekkel.

SAIGON, SZÁLLÁS

Saigonban is olyan szállást kerestünk, mint a többi helyen: legyen közel a látnivalókhoz, tiszta, rendes szobát kapjunk, ne legyen horribilis ára. Így találtuk meg a Tulips Hotelt. Nem volt életünk legszebb szállodája, de a legrosszabb sem. 2 utcára volt a nagy piac, viszont éttermek nem hemzsegnek a környéken.